Hagyomány és modernitás
Részletek
IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Szeged, 2007. július 26. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében megrendezésre kerülő Közművelődési Nyári Egyetemek előadásai évről-évre bizonyos, jól körülhatárolható témakörök köré szerveződnek. Az idei vezérfonalat a hagyomány és modernitás látszólag egymásnak ellentmondó, másrészt viszont inkább egymást kiegészítő problematikája képezte. A meghívott előadók Hoppál Mihálytól Voigt Vilmosig, Gyáni Gábortól, Kovács Ákoson keresztül Csepeli Györggyel bezárólag, eszmefuttatásaikban ezt a kérdéskört vették górcső alá. Volt, aki tisztán elméleti síkon, mások inkább pragmatikus szempontból, empirikus kutatásokra támaszkodva tették ezt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának képviseletében L. Juhász Ilona Magyarság és hagyomány címen tartott előadást.
Konferencia
Hagyomány és modernitás
Részletek
IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Szeged, 2007. július 26. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében megrendezésre kerülő Közművelődési Nyári Egyetemek előadásai évről-évre bizonyos, jól körülhatárolható témakörök köré szerveződnek. Az idei vezérfonalat a hagyomány és modernitás látszólag egymásnak ellentmondó, másrészt viszont inkább egymást kiegészítő problematikája képezte. A meghívott előadók Hoppál Mihálytól Voigt Vilmosig, Gyáni Gábortól, Kovács Ákoson keresztül Csepeli Györggyel bezárólag, eszmefuttatásaikban ezt a kérdéskört vették górcső alá. Volt, aki tisztán elméleti síkon, mások inkább pragmatikus szempontból, empirikus kutatásokra támaszkodva tették ezt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának képviseletében L. Juhász Ilona Magyarság és hagyomány címen tartott előadást.
Konferencia
Hagyomány és modernitás
Részletek
IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Szeged, 2007. július 26. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében megrendezésre kerülő Közművelődési Nyári Egyetemek előadásai évről-évre bizonyos, jól körülhatárolható témakörök köré szerveződnek. Az idei vezérfonalat a hagyomány és modernitás látszólag egymásnak ellentmondó, másrészt viszont inkább egymást kiegészítő problematikája képezte. A meghívott előadók Hoppál Mihálytól Voigt Vilmosig, Gyáni Gábortól, Kovács Ákoson keresztül Csepeli Györggyel bezárólag, eszmefuttatásaikban ezt a kérdéskört vették górcső alá. Volt, aki tisztán elméleti síkon, mások inkább pragmatikus szempontból, empirikus kutatásokra támaszkodva tették ezt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának képviseletében L. Juhász Ilona Magyarság és hagyomány címen tartott előadást.
Konferencia
Hagyomány és modernitás
Részletek
IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Szeged, 2007. július 26. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében megrendezésre kerülő Közművelődési Nyári Egyetemek előadásai évről-évre bizonyos, jól körülhatárolható témakörök köré szerveződnek. Az idei vezérfonalat a hagyomány és modernitás látszólag egymásnak ellentmondó, másrészt viszont inkább egymást kiegészítő problematikája képezte. A meghívott előadók Hoppál Mihálytól Voigt Vilmosig, Gyáni Gábortól, Kovács Ákoson keresztül Csepeli Györggyel bezárólag, eszmefuttatásaikban ezt a kérdéskört vették górcső alá. Volt, aki tisztán elméleti síkon, mások inkább pragmatikus szempontból, empirikus kutatásokra támaszkodva tették ezt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának képviseletében L. Juhász Ilona Magyarság és hagyomány címen tartott előadást.
Konferencia
Kisebbségi életpályák
Részletek
IV. Kisebbségtörténeti konferencia. 2007. augusztus 30-31-én az MTA Etnikai Kisebbségkutató Intézete és a Maros Megyei Múzeum szervezésében Marosvásárhelyen zajlott le a sorrendben immár IV. nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia. A Kisebbségi életpályák címet viselő rendezvényen a résztvevők a huszadik századi kisebbségi magyar történelem egy-egy jelentős személyiségének az életútját járták közül előadásaikkal. A konferencián Szlovákiát a Fórum Kisebbségkutató Intézet történésze, Simon Attila és a Vágsellyei levéltár munkatársa, Gaucsik István képviselte.
Konferencia
Kisebbségi életpályák
Részletek
IV. Kisebbségtörténeti konferencia. 2007. augusztus 30-31-én az MTA Etnikai Kisebbségkutató Intézete és a Maros Megyei Múzeum szervezésében Marosvásárhelyen zajlott le a sorrendben immár IV. nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia. A Kisebbségi életpályák címet viselő rendezvényen a résztvevők a huszadik századi kisebbségi magyar történelem egy-egy jelentős személyiségének az életútját járták közül előadásaikkal. A konferencián Szlovákiát a Fórum Kisebbségkutató Intézet történésze, Simon Attila és a Vágsellyei levéltár munkatársa, Gaucsik István képviselte.
Konferencia
Kisebbségi életpályák
Részletek
IV. Kisebbségtörténeti konferencia. 2007. augusztus 30-31-én az MTA Etnikai Kisebbségkutató Intézete és a Maros Megyei Múzeum szervezésében Marosvásárhelyen zajlott le a sorrendben immár IV. nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia. A Kisebbségi életpályák címet viselő rendezvényen a résztvevők a huszadik századi kisebbségi magyar történelem egy-egy jelentős személyiségének az életútját járták közül előadásaikkal. A konferencián Szlovákiát a Fórum Kisebbségkutató Intézet történésze, Simon Attila és a Vágsellyei levéltár munkatársa, Gaucsik István képviselte.
Konferencia
Kisebbségi életpályák
Részletek
IV. Kisebbségtörténeti konferencia. 2007. augusztus 30-31-én az MTA Etnikai Kisebbségkutató Intézete és a Maros Megyei Múzeum szervezésében Marosvásárhelyen zajlott le a sorrendben immár IV. nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia. A Kisebbségi életpályák címet viselő rendezvényen a résztvevők a huszadik századi kisebbségi magyar történelem egy-egy jelentős személyiségének az életútját járták közül előadásaikkal. A konferencián Szlovákiát a Fórum Kisebbségkutató Intézet történésze, Simon Attila és a Vágsellyei levéltár munkatársa, Gaucsik István képviselte.
Konferencia
Részletek
„Állíttatott keresztínyi buzgóságbul.”
Szakrális kisemlékek a szlovákiai Kisalföldön
(Összefoglalás)
A kötet a szlovákiai Kisalföldön (mai Délnyugat-Szlovákia) található szakrális kisemlékek egyes típusaival kapcsolatos tanulmányokat tartalmaz.
A bevezető tanulmány (Vom Bildstock zur Kapelle. Vorschlag zur ungarischen Terminologie der sakralen Kleindenkmäler) alapvetően a kisalföldi magyar névanyagra támaszkodva ám az egész magyar nyelvterület kapcsolódó adatait figyelembe véve arra tesz kísérletet, hogy kimunkálja a szakrális kisemlékek magyar nyelvű terminológiáját. A magyar terimonológia kialakításához első sorban a német gyakorlat szolgáltatott mintákat, de a szerző figyelembe vette a szlovák, cseh és lengyel anyagot is.
A következő dolgozatban (Die Rolle der sakralen Flurdenkmäler im Gemeindeleben am Beispiel von Kürt) egy kisalföldi település viszonylatában a szerző a teljesség igényével veszi számba a szakrális kisemlékeket. A formai-tipológiai leíráson-osztályozáson túlmenően bemutatja a kapcsolódó szájhagyományt, valamint az egyes objektumokhoz kötődő kultuszt is.
Nepomuki Szent János kultusza a Jézus- és Mária-tisztelet után kétségtelenül a legintenzívebb Közép-Európában. Bizonyítja ezt az a több mint száz köztéri szobra is, amelyet a szerzőnek a kutatott területen sikerült számba vennie (Die Denkmäler von hl. Johannes von Nepomuk in der Kleinen Tiefebene). A dolgozat bemutatja a Nepomuki Szent János-kultusz kisalföldi gyökereit, elterjedésének lehetséges forrásait és útjait is vázolja. Az egyes ábrázolási típusokat (Darstellungstypen) is számba veszi. Ebből az világlik ki, hogy a szent kisalföldi szobrainak zöme a prágai Károly-hídon 1683-ban felállított szobrának ábrázolásmódjából vezethető le. Egyedi jelenségként kezelhető az a szeredi ábrázolás, amikor a szent jobb lábával egy kiöltött nyelvű szörnyfejre lép. Mivel Nepomuki Szent János többek között a rágalmazás, megszólás, ócsárlás ellen is patrónus volt, ez a szobor kétségtelenül ennek az allegóriája. Nepomuki Szent Jánosnak ezt a szerepét első sorban a jezsuiták terjesztették és a grazi jezsuitáknál nevelkedett Amadé László 1755-ben megjelent verseskötetében több verset is szentelt Nepomuki Szent Jánosnak, amelyekben éppen a rágalmazás ellen kérte a szent közbenjárását. Köztéri szobrán mind ez ideig nem ismerünk hasonló ábrázolást, csupán 18. századi metszeteken fordul elő ehhez hasonlítható felfogás.
Szent Vendel kultusza ugyancsak a legnépszerűbbek közé tartozik a Kisalföld szlovákiai részén. Az itteni emlékanyagát bemutató tanulmány (Die Verehrung des heiligen Wendelin in der Volkstradition der Kleinen Tiefebene) számba veszi a szent köztéri szobrait, patrocíniumait, valamint a kapcsolódó szájhagyományt és kultuszt. A szerző megállapítása szerint Szent Vendel kultusza a térségbe több csatornán át, alapvetően a 18. században érkezett. Elterjesztésében német telepesek ugyanúgy részt vettek, mint a merinó juh térhódításával együtt érkező német, cseh és morva juhászok. A katolikus egyház szintén hozzájárult a szent kultuszának elterjesztéséhez. A tanulmány egyik előzménye német nyelven is hozzáférhető: Patrozinien und Kultstätten des hl. Wendelin in der Kleinen Ungarischen Tiefebene/Südwest-Slowakei. In Heimatbuch des Landkreises St. Wendel. XXVII. Ausgabe. St. Wendel 1998, 50-58).
Szent Orbán, a szőlősgazdák védőszentjének kultusza első sorban a vizsgált terület keleti felében érhető tetten (Die Verehrung des heiligen Urban im nordöstlichen Teil der Kleinen Tiefebene). A tanulmány bemutatja a térségben fellelhető szobrait, kápolnáit és a napjához kapcsolódó kultuszt.
Viszonylag ritka szentábrázolás a térségben Szent Donáté, akinek mind ez ideig négy köztéri szobrára sikerült rábukkanni (Statuen des heiligen Donatus auf der Gro_en Schüttinsel und in Matthiasland). Ebből kettő Szent Donátot a katonaszentet, kettő pedig Szent Donátot, mint püspököt ábrázolja. Mindegyik esetben első sorban a villámcsapás elleni oltalmazóként lettek a szobrok fölállítva és nem szőlőhegyi védőszentként.
Szent Kristófnak a középkorban óriási kultusza volt. Templomok külső falára festették óriási képeit, hogy az úton járókat megkímélje a fölkészületlen haláltól. Mára kultusza jócskán veszített egykori népszerűségéből és inkább csak morzsáit lehet összeszedni az egykori virágzó tiszteletnek. Mindamellett bizonyos reneszánsza is megfigyelhető napjainkban. A dolgozat a korai emlékeket és ma is élő tradíciót egyaránt igyekszik számba venni a szlovákiai Kisalföldön (Die Denkmäler die heiligen Christophorus in der Kleinen Tiefebene)
A temetők szimbólumrendszerének a feldolgozása egy külön kötetet vehetne igénybe. Ebben a szerény dolgozatban (Sakrale Kleindenkmäler in Friedhöfen der Kleinen Tiefebene) csupán a kutatott területet temetőanyagát mutatja be a szerző, első sorban a szakrális néprajz szemszögéből. Egyszersmind a még elvégzendő feladatokra is figyelmeztet. A dolgozat egyik előzménye német nyelven is napvilágot látott (Ungarische Friedhöfe im nördlichen Teil der Kleinen Tiefebene. Südwest-Slowakei. In Ostbairische Grenzmarken 40. Passau 1998, 223-238.)
A kötetet néhány, a kiadvány tematikáját érintő könyvismertetés, valamint a német nyelvterület kisemlékkutatásának áttekintése, továbbá a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja keretei között létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum bemutatása zárja.
Magyarország arcai. Magyar-szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
A budapesti vita résztvevõi: Vörös László, Demmel József, Simon Attila, Miroslav Michela, Roman Holec és Szarka László
Konferencia
[sz. dig. fotó]
Magyarország arcai. Magyar–szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
Szarka László,Vajda Barnabás, Zahorán Csaba, Fedinec Csilla, Öllös László
Konferencia
[sz. dig. fotó]
Magyarország arcai. Magyar–szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
Zahorán Csaba, Fedinec Csilla, Miroslav Michela, Öllös László
Konferencia
[sz. dig. fotó]
Magyarország arcai. Magyar–szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
A konferencia resztvevői
Konferencia
[sz. dig. fotó]
Magyarország arcai. Magyar–szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
A konferencia resztvevői
Konferencia
[sz. dig. fotó]
Magyarország arcai. Magyar–szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
A konferencia resztvevői
Konferencia
[sz. dig. fotó]
Magyarország arcai. Magyar–szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
Konferencia
[sz. dig. fotó]
Magyarország arcai. Magyar–szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
Szarka László, Zahorán Csaba, Simon Attila, Milan Zemko
Konferencia
[sz. dig. fotó]
Magyarország arcai. Magyar–szlovák fórum a történelmi tudatról
Részletek
Zeidler Miklós, Szarka László, Romsics Ignác, Zahorán Csaba, Simon Attila, Milan Zemko, Roman Holec és Ablonczy Balázs a pozsonyi történész-vitán.
Konferencia
[sz. dig. fotó]
II. Forum Hungaricum.
Részletek
A részvevők egy csoportja. Előtérben Liszka József (Komárom). Tőle jobbra Lajos Veronika (Debrecen) és Christoph Kaiser (Berlin). Mögötte Peter Šoltés (Rózsahegy)
Konferencia
Alcím: Nemzetiségek – kisebbségek a Kárpát-medencében
[sz. dig. fotó]
II. Forum Hungaricum.
Részletek
A részvevők egy csoportja. Balról jobbra: Teodora Živković (Zágráb); Mirjana Ivanćić (Zágráb – Budapest); Katharina Kakasheva (Skopje); Meinolf Arens (München); Christoph Augustynowicz (Bécs)
Konferencia
Alcím: Nemzetiségek – kisebbségek a Kárpát-medencében
[sz. dig. fotó]
II. Forum Hungaricum.
Részletek
Günter Schödl professzor (Berlin) előadását tartja. Mellette balra az elnöklő Christoph Augustynowicz professzor (Bécs)
Konferencia
Alcím: Nemzetiségek – kisebbségek a Kárpát-medencében
[sz. dig. fotó]
II. Forum Hungaricum.
Részletek
Liszka József előadását tartja. Az elnöki asztalnál Klaus Rettel, a tanácskozás főszervezője
Konferencia
Alcím: Nemzetiségek – kisebbségek a Kárpát-medencében
[sz. dig. fotó]
Szerződéskötés a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke és a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja között
Részletek
Liszka József és Bartha Elek a szerződéskötést kézfogással erősítik meg
Szerződéskötés
[sz. dig. fotó]
Szerződéskötés a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke és a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja között
Részletek
Liszka József és Bartha Elek az együttműködési szerződés aláírása közben
Szerződéskötés
[sz. dig. fotó]
Régiók találkozása: Csallóköz – Kisalföld
Részletek
Lados Mihály, Lelkes Gábor
Konferencia
Régiók találkozása: Csallóköz – Kisalföld
Részletek
Szarka László, Lados Mihály, Lelkes Gábor
Konferencia
Régiók találkozása: Csallóköz – Kisalföld
Részletek
Szarka László, Lados Mihály, Lelkes Gábor
Konferencia
Régiók találkozása: Csallóköz – Kisalföld
Részletek
Szarka László, Lados Mihály, Lelkes Gábor
Konferencia
Alsó- és Felsőszeli a 20. században c. kötet budapesti könyvbemutatója
Részletek
Bányai Viktória Kormos Szilvia: A váci zsidó temetők c. kötetét mutatja be.
Könyvbemutató
[sz. dig. fotó]
Alsó- és Felsőszeli a 20. században c. kötet budapesti könyvbemutatója
Részletek
Halász Iván a Fedinec Csilla és Vehes Mikola által szerkesztett, Kárpátalja 1919–2009 c. tanulmánykötetet ismerteti. Mellette: Zelei Miklós.
Könyvbemutató
[sz. dig. fotó]