„Állíttatott keresztínyi buzgóságbul.”

Szakrális kisemlékek a szlovákiai Kisalföldön
(Összefoglalás)

A kötet a szlovákiai Kisalföldön (mai Délnyugat-Szlovákia) található szakrális kisemlékek egyes típusaival kapcsolatos tanulmányokat tartalmaz.
A bevezető tanulmány (Vom Bildstock zur Kapelle. Vorschlag zur ungarischen Terminologie der sakralen Kleindenkmäler) alapvetően a kisalföldi magyar névanyagra támaszkodva ám az egész magyar nyelvterület kapcsolódó adatait figyelembe véve arra tesz kísérletet, hogy kimunkálja a szakrális kisemlékek magyar nyelvű terminológiáját. A magyar terimonológia kialakításához első sorban a német gyakorlat szolgáltatott mintákat, de a szerző figyelembe vette a szlovák, cseh és lengyel anyagot is.

A következő dolgozatban (Die Rolle der sakralen Flurdenkmäler im Gemeindeleben am Beispiel von Kürt) egy kisalföldi település viszonylatában a szerző a teljesség igényével veszi számba a szakrális kisemlékeket. A formai-tipológiai leíráson-osztályozáson túlmenően bemutatja a kapcsolódó szájhagyományt, valamint az egyes objektumokhoz kötődő kultuszt is.

Nepomuki Szent János kultusza a Jézus- és Mária-tisztelet után kétségtelenül a legintenzívebb Közép-Európában. Bizonyítja ezt az a több mint száz köztéri szobra is, amelyet a szerzőnek a kutatott területen sikerült számba vennie (Die Denkmäler von hl. Johannes von Nepomuk in der Kleinen Tiefebene). A dolgozat bemutatja a Nepomuki Szent János-kultusz kisalföldi gyökereit, elterjedésének lehetséges forrásait és útjait is vázolja. Az egyes ábrázolási típusokat (Darstellungstypen) is számba veszi. Ebből az világlik ki, hogy a szent kisalföldi szobrainak zöme a prágai Károly-hídon 1683-ban felállított szobrának ábrázolásmódjából vezethető le. Egyedi jelenségként kezelhető az a szeredi ábrázolás, amikor a szent jobb lábával egy kiöltött nyelvű szörnyfejre lép. Mivel Nepomuki Szent János többek között a rágalmazás, megszólás, ócsárlás ellen is patrónus volt, ez a szobor kétségtelenül ennek az allegóriája. Nepomuki Szent Jánosnak ezt a szerepét első sorban a jezsuiták terjesztették és a grazi jezsuitáknál nevelkedett Amadé László 1755-ben megjelent verseskötetében több verset is szentelt Nepomuki Szent Jánosnak, amelyekben éppen a rágalmazás ellen kérte a szent közbenjárását. Köztéri szobrán mind ez ideig nem ismerünk hasonló ábrázolást, csupán 18. századi metszeteken fordul elő ehhez hasonlítható felfogás.
Szent Vendel kultusza ugyancsak a legnépszerűbbek közé tartozik a Kisalföld szlovákiai részén. Az itteni emlékanyagát bemutató tanulmány (Die Verehrung des heiligen Wendelin in der Volkstradition der Kleinen Tiefebene) számba veszi a szent köztéri szobrait, patrocíniumait, valamint a kapcsolódó szájhagyományt és kultuszt. A szerző megállapítása szerint Szent Vendel kultusza a térségbe több csatornán át, alapvetően a 18. században érkezett. Elterjesztésében német telepesek ugyanúgy részt vettek, mint a merinó juh térhódításával együtt érkező német, cseh és morva juhászok. A katolikus egyház szintén hozzájárult a szent kultuszának elterjesztéséhez. A tanulmány egyik előzménye német nyelven is hozzáférhető: Patrozinien und Kultstätten des hl. Wendelin in der Kleinen Ungarischen Tiefebene/Südwest-Slowakei. In Heimatbuch des Landkreises St. Wendel. XXVII. Ausgabe. St. Wendel 1998, 50-58).

Szent Orbán, a szőlősgazdák védőszentjének kultusza első sorban a vizsgált terület keleti felében érhető tetten (Die Verehrung des heiligen Urban im nordöstlichen Teil der Kleinen Tiefebene). A tanulmány bemutatja a térségben fellelhető szobrait, kápolnáit és a napjához kapcsolódó kultuszt.

Viszonylag ritka szentábrázolás a térségben Szent Donáté, akinek mind ez ideig négy köztéri szobrára sikerült rábukkanni (Statuen des heiligen Donatus auf der Gro_en Schüttinsel und in Matthiasland). Ebből kettő Szent Donátot a katonaszentet, kettő pedig Szent Donátot, mint püspököt ábrázolja. Mindegyik esetben első sorban a villámcsapás elleni oltalmazóként lettek a szobrok fölállítva és nem szőlőhegyi védőszentként.

Szent Kristófnak a középkorban óriási kultusza volt. Templomok külső falára festették óriási képeit, hogy az úton járókat megkímélje a fölkészületlen haláltól. Mára kultusza jócskán veszített egykori népszerűségéből és inkább csak morzsáit lehet összeszedni az egykori virágzó tiszteletnek. Mindamellett bizonyos reneszánsza is megfigyelhető napjainkban. A dolgozat a korai emlékeket és ma is élő tradíciót egyaránt igyekszik számba venni a szlovákiai Kisalföldön (Die Denkmäler die heiligen Christophorus in der Kleinen Tiefebene)
A temetők szimbólumrendszerének a feldolgozása egy külön kötetet vehetne igénybe. Ebben a szerény dolgozatban (Sakrale Kleindenkmäler in Friedhöfen der Kleinen Tiefebene) csupán a kutatott területet temetőanyagát mutatja be a szerző, első sorban a szakrális néprajz szemszögéből. Egyszersmind a még elvégzendő feladatokra is figyelmeztet. A dolgozat egyik előzménye német nyelven is napvilágot látott (Ungarische Friedhöfe im nördlichen Teil der Kleinen Tiefebene. Südwest-Slowakei. In Ostbairische Grenzmarken 40. Passau 1998, 223-238.)

A kötetet néhány, a kiadvány tematikáját érintő könyvismertetés, valamint a német nyelvterület kisemlékkutatásának áttekintése, továbbá a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja keretei között létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum bemutatása zárja.

Emléktábla a Wesley János Teológus és Lelkészképző Főiskola udvarán.
Konferencia
[sz. dig. fotó]

Mézes Rudolf, Tóth Károly, Molnár árpád, Orosz Örs, Bara Zoltán, Fóthy János, Haraszti Mária
Megbeszélés

Szekeres Klaudia, Tóth Károly, Fiala János, Baranyay Zsolt és a résztvevők
Megbeszélés

Szekerek, szánok
Tárgyak
[ff.film]

Esterházy János (jobbról masodik), Tost László, Wirth Gyula, Katra Kálmán a kassai keresztény munkások május elsejei felvonulásának élén
Képes Hét, 1936

Képes Hét, 1935

Képes Hét, 1935

Dr. Holota Jánost Érsekujvár társadalma melegen ünnepelte 25 éves közszolgálati jubileuma alkalmából
Képes Hét, 1935

Dr. Holota Jánost Érsekujvár társadalma melegen ünnepelte 25 éves közszolgálati jubileuma alkalmából
Képes Hét, 1935

Esterházy János beszédet mond a nyitraegerszegi kultúrház felavatásán
Képes Hét, 1935

Eszterházy János, Tost László h. polgármester, Wirth Gyula ker. pártigazgató, dr. Kátra Kálmán ker. főtitkár, dr. Pajor Miklós szenátorjelölt és Buchner Béla a kassai keresztényszocialista munkásság május 1-i ünnepi felvonulásán
Képes Hét, 1935

Eszterházy János Alsómecenzéf főterén kéregető cigánygyerekek között alamizsnát oszt ki
Képes Hét, 1935

A vendégek a mecenzéfi keresztényszocialista helyi szervezet vezetőivel a pusztuló völgyben
Képes Hét, 1935

Ballról – jobbra: Wirth országos pártigazgató, dr Kátra ker. titkára, a jobbszélen Dobránszky János képviselő.
Képes Hét, 1934

A résztvevők csop. – középen Pfeiffer Miklós dr. kanonok, Bartha Béla hitoktató, Farkas Éva dr. és Schalkház Sára szoc. testvérek
Képes Hét, 1932

A kúria résztvevői. Balról jobbra: Dzurányi László, Sziklay Ferenc, Eszterházy János (gróf), Tamás Mihályné, Vozári Dezső, Egri Viktor, Rácz Pál, Simándy Pál, Darkó István, Tamás Mihály, Szent-Ivány József, Csáky Mihály (gróf), Tamás Lajos, Brogyányi Kálmán, Győri Dezső, Sebesi Ernő, Darvas János
Képes Hét, 1931

1939.03.14 – Forró János
fotóalbum
Alcím: Farkas Róbert magángyűjteménye