1965-ös árvíz Gúta
Részletek
árvíz, Víz alatt a községi temető. (GVH levéltára)
1965-ös dunai árvíz, árvíz
[ff]
MUSAEUM HUNGARICUM X.
Részletek
L. Juhász Ilona, Fórum Kisebbségkutató Intézet – Etnológiai Központ, Komárom
Az elhunyt emlékezetének temetőn kívüli jelei – haláljelek
és halálhely-jelek Dél-Szlovákiában
konferencia
[sz. dig. foto]
Részletek
“Állíttatott keresztínyi buzgóságbul.”
Szakrális kisemlékek a szlovákiai Kisalföldön
(Összefoglalás)
A kötet a szlovákiai Kisalföldön (mai Délnyugat-Szlovákia) található szakrális kisemlékek egyes típusaival kapcsolatos tanulmányokat tartalmaz.
A bevezető tanulmány (Vom Bildstock zur Kapelle. Vorschlag zur ungarischen Terminologie der sakralen Kleindenkmäler) alapvetően a kisalföldi magyar névanyagra támaszkodva ám az egész magyar nyelvterület kapcsolódó adatait figyelembe véve arra tesz kísérletet, hogy kimunkálja a szakrális kisemlékek magyar nyelvű terminológiáját. A magyar terimonológia kialakításához első sorban a német gyakorlat szolgáltatott mintákat, de a szerző figyelembe vette a szlovák, cseh és lengyel anyagot is.
A következő dolgozatban (Die Rolle der sakralen Flurdenkmäler im Gemeindeleben am Beispiel von Kürt) egy kisalföldi település viszonylatában a szerző a teljesség igényével veszi számba a szakrális kisemlékeket. A formai-tipológiai leíráson-osztályozáson túlmenően bemutatja a kapcsolódó szájhagyományt, valamint az egyes objektumokhoz kötődő kultuszt is.
Nepomuki Szent János kultusza a Jézus- és Mária-tisztelet után kétségtelenül a legintenzívebb Közép-Európában. Bizonyítja ezt az a több mint száz köztéri szobra is, amelyet a szerzőnek a kutatott területen sikerült számba vennie (Die Denkmäler von hl. Johannes von Nepomuk in der Kleinen Tiefebene). A dolgozat bemutatja a Nepomuki Szent János-kultusz kisalföldi gyökereit, elterjedésének lehetséges forrásait és útjait is vázolja. Az egyes ábrázolási típusokat (Darstellungstypen) is számba veszi. Ebből az világlik ki, hogy a szent kisalföldi szobrainak zöme a prágai Károly-hídon 1683-ban felállított szobrának ábrázolásmódjából vezethető le. Egyedi jelenségként kezelhető az a szeredi ábrázolás, amikor a szent jobb lábával egy kiöltött nyelvű szörnyfejre lép. Mivel Nepomuki Szent János többek között a rágalmazás, megszólás, ócsárlás ellen is patrónus volt, ez a szobor kétségtelenül ennek az allegóriája. Nepomuki Szent Jánosnak ezt a szerepét első sorban a jezsuiták terjesztették és a grazi jezsuitáknál nevelkedett Amadé László 1755-ben megjelent verseskötetében több verset is szentelt Nepomuki Szent Jánosnak, amelyekben éppen a rágalmazás ellen kérte a szent közbenjárását. Köztéri szobrán mind ez ideig nem ismerünk hasonló ábrázolást, csupán 18. századi metszeteken fordul elő ehhez hasonlítható felfogás.
Szent Vendel kultusza ugyancsak a legnépszerűbbek közé tartozik a Kisalföld szlovákiai részén. Az itteni emlékanyagát bemutató tanulmány (Die Verehrung des heiligen Wendelin in der Volkstradition der Kleinen Tiefebene) számba veszi a szent köztéri szobrait, patrocíniumait, valamint a kapcsolódó szájhagyományt és kultuszt. A szerző megállapítása szerint Szent Vendel kultusza a térségbe több csatornán át, alapvetően a 18. században érkezett. Elterjesztésében német telepesek ugyanúgy részt vettek, mint a merinó juh térhódításával együtt érkező német, cseh és morva juhászok. A katolikus egyház szintén hozzájárult a szent kultuszának elterjesztéséhez. A tanulmány egyik előzménye német nyelven is hozzáférhető: Patrozinien und Kultstätten des hl. Wendelin in der Kleinen Ungarischen Tiefebene/Südwest-Slowakei. In Heimatbuch des Landkreises St. Wendel. XXVII. Ausgabe. St. Wendel 1998, 50-58).
Szent Orbán, a szőlősgazdák védőszentjének kultusza első sorban a vizsgált terület keleti felében érhető tetten (Die Verehrung des heiligen Urban im nordöstlichen Teil der Kleinen Tiefebene). A tanulmány bemutatja a térségben fellelhető szobrait, kápolnáit és a napjához kapcsolódó kultuszt.
Viszonylag ritka szentábrázolás a térségben Szent Donáté, akinek mind ez ideig négy köztéri szobrára sikerült rábukkanni (Statuen des heiligen Donatus auf der Gro_en Schüttinsel und in Matthiasland). Ebből kettő Szent Donátot a katonaszentet, kettő pedig Szent Donátot, mint püspököt ábrázolja. Mindegyik esetben első sorban a villámcsapás elleni oltalmazóként lettek a szobrok fölállítva és nem szőlőhegyi védőszentként.
Szent Kristófnak a középkorban óriási kultusza volt. Templomok külső falára festették óriási képeit, hogy az úton járókat megkímélje a fölkészületlen haláltól. Mára kultusza jócskán veszített egykori népszerűségéből és inkább csak morzsáit lehet összeszedni az egykori virágzó tiszteletnek. Mindamellett bizonyos reneszánsza is megfigyelhető napjainkban. A dolgozat a korai emlékeket és ma is élő tradíciót egyaránt igyekszik számba venni a szlovákiai Kisalföldön (Die Denkmäler die heiligen Christophorus in der Kleinen Tiefebene)
A temetők szimbólumrendszerének a feldolgozása egy külön kötetet vehetne igénybe. Ebben a szerény dolgozatban (Sakrale Kleindenkmäler in Friedhöfen der Kleinen Tiefebene) csupán a kutatott területet temetőanyagát mutatja be a szerző, első sorban a szakrális néprajz szemszögéből. Egyszersmind a még elvégzendő feladatokra is figyelmeztet. A dolgozat egyik előzménye német nyelven is napvilágot látott (Ungarische Friedhöfe im nördlichen Teil der Kleinen Tiefebene. Südwest-Slowakei. In Ostbairische Grenzmarken 40. Passau 1998, 223-238.)
A kötetet néhány, a kiadvány tematikáját érintő könyvismertetés, valamint a német nyelvterület kisemlékkutatásának áttekintése, továbbá a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja keretei között létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum bemutatása zárja.
Alsó- és Felsőszeli a 20. században c. kötet budapesti könyvbemutatója
Részletek
Bányai Viktória Kormos Szilvia: A váci zsidó temetők c. kötetét mutatja be.
Könyvbemutató
[sz. dig. fotó]
Pató Pál úr sirköve
Részletek
a magyar-szölgyéni temetőben
Képes Hét, 1935
Képes Hét, 1935
Részletek
Pató Pál úr sírköve a magyar-szölgyéni temetőben
[ff. újságból szkennelt kép]
A szlovenszkói magyarság hódolata Petrogalli Oszkár sírjánál
Részletek
A szlovenszkói magyarság hódolata Petrogalli Oszkár sírjánál. Petrogalli megkoszorúzott síremléke a besztercebányai temetőben, halálának tizedik évfordulóján
Képes Hét, 1935
[ff. újságból szkennelt kép]
Csetnek völgye a temetővel
Részletek
Pelsőc-légi felvételek(Solymos József helytörténeti gyűjteménye)
[ff. fénykép]
Ráday Pál síremléke a losonci református temetőben
Részletek
Ráday Pál, Rákóczi fejedelem kancellárjának és a kiváló írónak síremléke a losonci református temetőben. Jobbra, hexaméteres sírfelirat Ráday síremlékén.
Képes Hét, 1933
[ff. újságból szkennelt kép]
Pertogalli Oszkár síremléke
Részletek
Pertogalli Oszkár síremlékének leleplezése a besztercebányai temetőben, Orbán Antal műve.
Képes Hét, 1931
[ff. újságból szkennelt kép]
Emlékezés az aradi vértanúkra a Kecske utcai teemtőben
Részletek
koszorúzás
Aradi vértanúk
[sz. dig. fotó]
Emlékezés az aradi vértanúkra a Kecske utcai teemtőben
Részletek
Écsy Gyöngyi előadása
Aradi vértanúk
[sz. dig. fotó]
Emlékezés az aradi vértanúkra a Kecske utcai teemtőben
Részletek
a megemlékezés résztvevői
Aradi vértanúk
[sz. dig. fotó]
Koszorúzás a Kecske úti temetőben
Részletek
a cserkészek tisztelegnek
Kecske úti temető
[sz. dig. fotó]
Koszorúzás a Kecske úti temetőben
Részletek
ism. Jarábik Gabriella
Kecske úti temető
[sz. dig. fotó]
Koszorúzás a Kecske úti temetőben
Részletek
a koszorúzás
Kecske úti temető
[sz. dig. fotó]
Koszorúzás a Kecske úti temetőben
Részletek
Katona Tamás beszéde
Kecske úti temető
[sz. dig. fotó]
Koszorúzás a Kecske úti temetőben
Részletek
a koszorúzás résztvevői
Kecske úti temető
[sz. dig. fotó]