1965-ös árvíz
Részletek
Katonák homokzsákokkal magasítják a belső gátat. A csatorna emelkedő vize lassan ellepi a Komárom-Gúta közötti vasút hídját. Háttérben a szövetkezet épületei. (GVH levéltára)
1965-ös dunai árvíz, árvíz
[ff]
1965-ös árvíz
Részletek
A kulcsodi gátszakadáson keresztül épített katonai ponthíd.
1965-ös dunai árvíz, árvíz
[ff]
1965-ös árvíz Gúta
Részletek
árvíz, az emelkedő víz már elöntötte az ócsai út hídját, melyet homokzsákokkal zártak el. (GVH levéltára)
1965-ös dunai árvíz, árvíz
[ff]
1965-ös árvíz Megyercs
Részletek
Megyercs – árvíz, házak, (Esti felvétel Bálványról, a karók hídja körül Megyercs felé)
1965-ös dunai árvíz, árvíz
[ff]
Nagymegyer – árvíz
Részletek
Nagymegyer – 1965-ös árvíz idején. Nagymegyer-kulcsodi híd
1965-ös dunai árvíz, tájkép
[ff]
Csicsó – árvíz
Részletek
Csicsó – 1965-ös árvíz idején. A komárom-újvári vasúti híd
1965-ös dunai árvíz, tájkép
[ff]
Csicsó – árvíz
Részletek
Csicsó – a katonai pontonhíd az 1965-ös árvíz idején
1965-ös dunai árvíz, tájkép
[ff]
Komárom – árvíz
Részletek
Komárom – a Vághídról Izsa felé az 1965-ös árvíz idején
1965-ös dunai árvíz, tájkép
[ff]
Komárom – árvíz
Részletek
Komárom – a két Vág-híd az 1965-ös árvíz idején
1965-ös dunai árvíz, tájkép
[ff]
Komárom – árvíz
Részletek
Komárom – látkép a hídról az 1965-ös árvíz idején
1965-ös dunai árvíz, tájkép
[ff]
„Nyelvében él a nemzet”
Részletek
Részben kétnyelvű helységnévtábla, Kőhídgyarmat (1938)
Kiallítás
Alcím: A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában 1918−2011 (Používanie jazyka národnostných menšín na južnom Slovensku na príklade verejných nápisov 1918 − 2011)
Részletek
“Állíttatott keresztínyi buzgóságbul.”
Szakrális kisemlékek a szlovákiai Kisalföldön
(Összefoglalás)
A kötet a szlovákiai Kisalföldön (mai Délnyugat-Szlovákia) található szakrális kisemlékek egyes típusaival kapcsolatos tanulmányokat tartalmaz.
A bevezető tanulmány (Vom Bildstock zur Kapelle. Vorschlag zur ungarischen Terminologie der sakralen Kleindenkmäler) alapvetően a kisalföldi magyar névanyagra támaszkodva ám az egész magyar nyelvterület kapcsolódó adatait figyelembe véve arra tesz kísérletet, hogy kimunkálja a szakrális kisemlékek magyar nyelvű terminológiáját. A magyar terimonológia kialakításához első sorban a német gyakorlat szolgáltatott mintákat, de a szerző figyelembe vette a szlovák, cseh és lengyel anyagot is.
A következő dolgozatban (Die Rolle der sakralen Flurdenkmäler im Gemeindeleben am Beispiel von Kürt) egy kisalföldi település viszonylatában a szerző a teljesség igényével veszi számba a szakrális kisemlékeket. A formai-tipológiai leíráson-osztályozáson túlmenően bemutatja a kapcsolódó szájhagyományt, valamint az egyes objektumokhoz kötődő kultuszt is.
Nepomuki Szent János kultusza a Jézus- és Mária-tisztelet után kétségtelenül a legintenzívebb Közép-Európában. Bizonyítja ezt az a több mint száz köztéri szobra is, amelyet a szerzőnek a kutatott területen sikerült számba vennie (Die Denkmäler von hl. Johannes von Nepomuk in der Kleinen Tiefebene). A dolgozat bemutatja a Nepomuki Szent János-kultusz kisalföldi gyökereit, elterjedésének lehetséges forrásait és útjait is vázolja. Az egyes ábrázolási típusokat (Darstellungstypen) is számba veszi. Ebből az világlik ki, hogy a szent kisalföldi szobrainak zöme a prágai Károly-hídon 1683-ban felállított szobrának ábrázolásmódjából vezethető le. Egyedi jelenségként kezelhető az a szeredi ábrázolás, amikor a szent jobb lábával egy kiöltött nyelvű szörnyfejre lép. Mivel Nepomuki Szent János többek között a rágalmazás, megszólás, ócsárlás ellen is patrónus volt, ez a szobor kétségtelenül ennek az allegóriája. Nepomuki Szent Jánosnak ezt a szerepét első sorban a jezsuiták terjesztették és a grazi jezsuitáknál nevelkedett Amadé László 1755-ben megjelent verseskötetében több verset is szentelt Nepomuki Szent Jánosnak, amelyekben éppen a rágalmazás ellen kérte a szent közbenjárását. Köztéri szobrán mind ez ideig nem ismerünk hasonló ábrázolást, csupán 18. századi metszeteken fordul elő ehhez hasonlítható felfogás.
Szent Vendel kultusza ugyancsak a legnépszerűbbek közé tartozik a Kisalföld szlovákiai részén. Az itteni emlékanyagát bemutató tanulmány (Die Verehrung des heiligen Wendelin in der Volkstradition der Kleinen Tiefebene) számba veszi a szent köztéri szobrait, patrocíniumait, valamint a kapcsolódó szájhagyományt és kultuszt. A szerző megállapítása szerint Szent Vendel kultusza a térségbe több csatornán át, alapvetően a 18. században érkezett. Elterjesztésében német telepesek ugyanúgy részt vettek, mint a merinó juh térhódításával együtt érkező német, cseh és morva juhászok. A katolikus egyház szintén hozzájárult a szent kultuszának elterjesztéséhez. A tanulmány egyik előzménye német nyelven is hozzáférhető: Patrozinien und Kultstätten des hl. Wendelin in der Kleinen Ungarischen Tiefebene/Südwest-Slowakei. In Heimatbuch des Landkreises St. Wendel. XXVII. Ausgabe. St. Wendel 1998, 50-58).
Szent Orbán, a szőlősgazdák védőszentjének kultusza első sorban a vizsgált terület keleti felében érhető tetten (Die Verehrung des heiligen Urban im nordöstlichen Teil der Kleinen Tiefebene). A tanulmány bemutatja a térségben fellelhető szobrait, kápolnáit és a napjához kapcsolódó kultuszt.
Viszonylag ritka szentábrázolás a térségben Szent Donáté, akinek mind ez ideig négy köztéri szobrára sikerült rábukkanni (Statuen des heiligen Donatus auf der Gro_en Schüttinsel und in Matthiasland). Ebből kettő Szent Donátot a katonaszentet, kettő pedig Szent Donátot, mint püspököt ábrázolja. Mindegyik esetben első sorban a villámcsapás elleni oltalmazóként lettek a szobrok fölállítva és nem szőlőhegyi védőszentként.
Szent Kristófnak a középkorban óriási kultusza volt. Templomok külső falára festették óriási képeit, hogy az úton járókat megkímélje a fölkészületlen haláltól. Mára kultusza jócskán veszített egykori népszerűségéből és inkább csak morzsáit lehet összeszedni az egykori virágzó tiszteletnek. Mindamellett bizonyos reneszánsza is megfigyelhető napjainkban. A dolgozat a korai emlékeket és ma is élő tradíciót egyaránt igyekszik számba venni a szlovákiai Kisalföldön (Die Denkmäler die heiligen Christophorus in der Kleinen Tiefebene)
A temetők szimbólumrendszerének a feldolgozása egy külön kötetet vehetne igénybe. Ebben a szerény dolgozatban (Sakrale Kleindenkmäler in Friedhöfen der Kleinen Tiefebene) csupán a kutatott területet temetőanyagát mutatja be a szerző, első sorban a szakrális néprajz szemszögéből. Egyszersmind a még elvégzendő feladatokra is figyelmeztet. A dolgozat egyik előzménye német nyelven is napvilágot látott (Ungarische Friedhöfe im nördlichen Teil der Kleinen Tiefebene. Südwest-Slowakei. In Ostbairische Grenzmarken 40. Passau 1998, 223-238.)
A kötetet néhány, a kiadvány tematikáját érintő könyvismertetés, valamint a német nyelvterület kisemlékkutatásának áttekintése, továbbá a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja keretei között létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum bemutatása zárja.
Híd vegyeskar, Somorja
Részletek
VII Kodály-napok
Énekkarok
[ff.film]
Csalló
Részletek
Lévai Jenő, Hideghéti Jenő, Csenkey Jenő ( Bene), Sill Tibor, Petró Nórika, Ürge Mária (Hugi), Lévai Attila
Zenekarok
[ff.film]
Fehér Kriszta: Ünneprontás (verseskötet), Hajtman Béla: Hídon (regény)
Részletek
Fehér Kriszta, Hajtman Béla, Németh Zoltán,
Könyvbemutató a Vámbéryban
[sz. film]
Fehér Kriszta: Ünneprontás (verseskötet), Hajtman Béla: Hídon (regény)
Részletek
Könyvbemutató a Vámbéryban
[sz. film]
Fehér Kriszta: Ünneprontás (verseskötet), Hajtman Béla: Hídon (regény)
Részletek
Könyvbemutató a Vámbéryban
[sz. film]
Galambos Béla hidaskürti plébános
Részletek
Galambos Béla hidaskürti plébános, az országos keresztényszocialista párt galántai járásának egyhangúlag megválasztott elnöke.
Képes Hét, 1935
[ff. újságból szkennelt kép]
A sokezerfőnyi tömeg a Tisza-hídig lepi el az utat
Részletek
A sokezerfőnyi tömeg a Tisza-hídig lepi el az utat.
Képes Hét, 1935
[ff. újságból szkennelt kép]
Ronyecz Gyula a II. pelsőci malomkerti hídon
Részletek
1959
Pelsőci személyiségek-Solymos József helytörténeti gyűjteménye
[ff. fénykép]
Kónyártról a Horkai híd
Részletek
Pelsőc-légi felvételek(Solymos József helytörténeti gyűjteménye)
Kónyártról a Horkai híd
Részletek
Pelsőc-légi felvételek(Solymos József helytörténeti gyűjteménye)
Kónyártról a Horkai híd
Részletek
Pelsőc-légi felvételek(Solymos József helytörténeti gyűjteménye)
Horkai híd
Részletek
Pelsőc-légi felvételek(Solymos József helytörténeti gyűjteménye)
Északról a Vasút utcai híd
Részletek
Pelsőc-légi felvételek(Solymos József helytörténeti gyűjteménye)
[sz. fénykép]
Intézeti Sajó-híd
Részletek
Pelsőc-Blum Intézet (Solymos József helytörténeti gyűjteménye)
[ff. fénykép]
Magyar diákok csoportja a történelmi nevezetességű Károly hídon
Részletek
Magyar diákok csoportja a történelmi nevezetességű Károly hídon
Képes Hét, 1930
[ff. újságból szkennelt kép]
Hagyományőrző folklórcsoport, Medveshidegkút
Részletek
Hagyományőrző folklórcsoport, Medveshidegkút
XXVI. OKÜ. Gombaszög ’81
[ff. fénykép]
Hagyományőrző folklórcsoport, Medveshidegkút
Részletek
Hagyományőrző folklórcsoport, Medveshidegkút
XXVI. OKÜ. Gombaszög ’81
[ff. fénykép]
Hagyományőrző folklórcsoport, Medveshidegkút
Részletek
Hagyományőrző folklórcsoport, Medveshidegkút
XXVI. OKÜ. Gombaszög ’81
[ff. fénykép]