„Nyelvében él a nemzet”
Részletek
Kétnyelvû üzleti felirat az 1970-es évek Komáromában, ezzel szemben az utcanevek 1990-ig egynyelvûek voltak
Kiallítás
Alcím: A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában 1918−2011 (Používanie jazyka národnostných menšín na južnom Slovensku na príklade verejných nápisov 1918 − 2011)
„Nyelvében él a nemzet”
Részletek
Kétnyelvű tábla Komáromban (1970 körül)
Kiallítás
Alcím: A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában 1918−2011 (Používanie jazyka národnostných menšín na južnom Slovensku na príklade verejných nápisov 1918 − 2011)
„Nyelvében él a nemzet”
Részletek
Egynyelvű irányjelzőtábla Komáromban az 1960-as években
Kiallítás
Alcím: A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában 1918−2011 (Používanie jazyka národnostných menšín na južnom Slovensku na príklade verejných nápisov 1918 − 2011)
„Nyelvében él a nemzet”
Részletek
A komáromi csendőrkapitány szlovák feliratokat követelő, büntetést kilátásba helyező hirdetménye (1920)
Kiallítás
Alcím: A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában 1918−2011 (Používanie jazyka národnostných menšín na južnom Slovensku na príklade verejných nápisov 1918 − 2011)
Hagyomány és modernitás
Részletek
IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Szeged, 2007. július 26. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében megrendezésre kerülő Közművelődési Nyári Egyetemek előadásai évről-évre bizonyos, jól körülhatárolható témakörök köré szerveződnek. Az idei vezérfonalat a hagyomány és modernitás látszólag egymásnak ellentmondó, másrészt viszont inkább egymást kiegészítő problematikája képezte. A meghívott előadók Hoppál Mihálytól Voigt Vilmosig, Gyáni Gábortól, Kovács Ákoson keresztül Csepeli Györggyel bezárólag, eszmefuttatásaikban ezt a kérdéskört vették górcső alá. Volt, aki tisztán elméleti síkon, mások inkább pragmatikus szempontból, empirikus kutatásokra támaszkodva tették ezt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának képviseletében L. Juhász Ilona Magyarság és hagyomány címen tartott előadást.
Konferencia
Hagyomány és modernitás
Részletek
IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Szeged, 2007. július 26. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében megrendezésre kerülő Közművelődési Nyári Egyetemek előadásai évről-évre bizonyos, jól körülhatárolható témakörök köré szerveződnek. Az idei vezérfonalat a hagyomány és modernitás látszólag egymásnak ellentmondó, másrészt viszont inkább egymást kiegészítő problematikája képezte. A meghívott előadók Hoppál Mihálytól Voigt Vilmosig, Gyáni Gábortól, Kovács Ákoson keresztül Csepeli Györggyel bezárólag, eszmefuttatásaikban ezt a kérdéskört vették górcső alá. Volt, aki tisztán elméleti síkon, mások inkább pragmatikus szempontból, empirikus kutatásokra támaszkodva tették ezt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának képviseletében L. Juhász Ilona Magyarság és hagyomány címen tartott előadást.
Konferencia
Hagyomány és modernitás
Részletek
IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Szeged, 2007. július 26. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében megrendezésre kerülő Közművelődési Nyári Egyetemek előadásai évről-évre bizonyos, jól körülhatárolható témakörök köré szerveződnek. Az idei vezérfonalat a hagyomány és modernitás látszólag egymásnak ellentmondó, másrészt viszont inkább egymást kiegészítő problematikája képezte. A meghívott előadók Hoppál Mihálytól Voigt Vilmosig, Gyáni Gábortól, Kovács Ákoson keresztül Csepeli Györggyel bezárólag, eszmefuttatásaikban ezt a kérdéskört vették górcső alá. Volt, aki tisztán elméleti síkon, mások inkább pragmatikus szempontból, empirikus kutatásokra támaszkodva tették ezt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának képviseletében L. Juhász Ilona Magyarság és hagyomány címen tartott előadást.
Konferencia
Hagyomány és modernitás
Részletek
IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Szeged, 2007. július 26. A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében megrendezésre kerülő Közművelődési Nyári Egyetemek előadásai évről-évre bizonyos, jól körülhatárolható témakörök köré szerveződnek. Az idei vezérfonalat a hagyomány és modernitás látszólag egymásnak ellentmondó, másrészt viszont inkább egymást kiegészítő problematikája képezte. A meghívott előadók Hoppál Mihálytól Voigt Vilmosig, Gyáni Gábortól, Kovács Ákoson keresztül Csepeli Györggyel bezárólag, eszmefuttatásaikban ezt a kérdéskört vették górcső alá. Volt, aki tisztán elméleti síkon, mások inkább pragmatikus szempontból, empirikus kutatásokra támaszkodva tették ezt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának képviseletében L. Juhász Ilona Magyarság és hagyomány címen tartott előadást.
Konferencia
Részletek
„Állíttatott keresztínyi buzgóságbul.”
Szakrális kisemlékek a szlovákiai Kisalföldön
(Összefoglalás)
A kötet a szlovákiai Kisalföldön (mai Délnyugat-Szlovákia) található szakrális kisemlékek egyes típusaival kapcsolatos tanulmányokat tartalmaz.
A bevezető tanulmány (Vom Bildstock zur Kapelle. Vorschlag zur ungarischen Terminologie der sakralen Kleindenkmäler) alapvetően a kisalföldi magyar névanyagra támaszkodva ám az egész magyar nyelvterület kapcsolódó adatait figyelembe véve arra tesz kísérletet, hogy kimunkálja a szakrális kisemlékek magyar nyelvű terminológiáját. A magyar terimonológia kialakításához első sorban a német gyakorlat szolgáltatott mintákat, de a szerző figyelembe vette a szlovák, cseh és lengyel anyagot is.
A következő dolgozatban (Die Rolle der sakralen Flurdenkmäler im Gemeindeleben am Beispiel von Kürt) egy kisalföldi település viszonylatában a szerző a teljesség igényével veszi számba a szakrális kisemlékeket. A formai-tipológiai leíráson-osztályozáson túlmenően bemutatja a kapcsolódó szájhagyományt, valamint az egyes objektumokhoz kötődő kultuszt is.
Nepomuki Szent János kultusza a Jézus- és Mária-tisztelet után kétségtelenül a legintenzívebb Közép-Európában. Bizonyítja ezt az a több mint száz köztéri szobra is, amelyet a szerzőnek a kutatott területen sikerült számba vennie (Die Denkmäler von hl. Johannes von Nepomuk in der Kleinen Tiefebene). A dolgozat bemutatja a Nepomuki Szent János-kultusz kisalföldi gyökereit, elterjedésének lehetséges forrásait és útjait is vázolja. Az egyes ábrázolási típusokat (Darstellungstypen) is számba veszi. Ebből az világlik ki, hogy a szent kisalföldi szobrainak zöme a prágai Károly-hídon 1683-ban felállított szobrának ábrázolásmódjából vezethető le. Egyedi jelenségként kezelhető az a szeredi ábrázolás, amikor a szent jobb lábával egy kiöltött nyelvű szörnyfejre lép. Mivel Nepomuki Szent János többek között a rágalmazás, megszólás, ócsárlás ellen is patrónus volt, ez a szobor kétségtelenül ennek az allegóriája. Nepomuki Szent Jánosnak ezt a szerepét első sorban a jezsuiták terjesztették és a grazi jezsuitáknál nevelkedett Amadé László 1755-ben megjelent verseskötetében több verset is szentelt Nepomuki Szent Jánosnak, amelyekben éppen a rágalmazás ellen kérte a szent közbenjárását. Köztéri szobrán mind ez ideig nem ismerünk hasonló ábrázolást, csupán 18. századi metszeteken fordul elő ehhez hasonlítható felfogás.
Szent Vendel kultusza ugyancsak a legnépszerűbbek közé tartozik a Kisalföld szlovákiai részén. Az itteni emlékanyagát bemutató tanulmány (Die Verehrung des heiligen Wendelin in der Volkstradition der Kleinen Tiefebene) számba veszi a szent köztéri szobrait, patrocíniumait, valamint a kapcsolódó szájhagyományt és kultuszt. A szerző megállapítása szerint Szent Vendel kultusza a térségbe több csatornán át, alapvetően a 18. században érkezett. Elterjesztésében német telepesek ugyanúgy részt vettek, mint a merinó juh térhódításával együtt érkező német, cseh és morva juhászok. A katolikus egyház szintén hozzájárult a szent kultuszának elterjesztéséhez. A tanulmány egyik előzménye német nyelven is hozzáférhető: Patrozinien und Kultstätten des hl. Wendelin in der Kleinen Ungarischen Tiefebene/Südwest-Slowakei. In Heimatbuch des Landkreises St. Wendel. XXVII. Ausgabe. St. Wendel 1998, 50-58).
Szent Orbán, a szőlősgazdák védőszentjének kultusza első sorban a vizsgált terület keleti felében érhető tetten (Die Verehrung des heiligen Urban im nordöstlichen Teil der Kleinen Tiefebene). A tanulmány bemutatja a térségben fellelhető szobrait, kápolnáit és a napjához kapcsolódó kultuszt.
Viszonylag ritka szentábrázolás a térségben Szent Donáté, akinek mind ez ideig négy köztéri szobrára sikerült rábukkanni (Statuen des heiligen Donatus auf der Gro_en Schüttinsel und in Matthiasland). Ebből kettő Szent Donátot a katonaszentet, kettő pedig Szent Donátot, mint püspököt ábrázolja. Mindegyik esetben első sorban a villámcsapás elleni oltalmazóként lettek a szobrok fölállítva és nem szőlőhegyi védőszentként.
Szent Kristófnak a középkorban óriási kultusza volt. Templomok külső falára festették óriási képeit, hogy az úton járókat megkímélje a fölkészületlen haláltól. Mára kultusza jócskán veszített egykori népszerűségéből és inkább csak morzsáit lehet összeszedni az egykori virágzó tiszteletnek. Mindamellett bizonyos reneszánsza is megfigyelhető napjainkban. A dolgozat a korai emlékeket és ma is élő tradíciót egyaránt igyekszik számba venni a szlovákiai Kisalföldön (Die Denkmäler die heiligen Christophorus in der Kleinen Tiefebene)
A temetők szimbólumrendszerének a feldolgozása egy külön kötetet vehetne igénybe. Ebben a szerény dolgozatban (Sakrale Kleindenkmäler in Friedhöfen der Kleinen Tiefebene) csupán a kutatott területet temetőanyagát mutatja be a szerző, első sorban a szakrális néprajz szemszögéből. Egyszersmind a még elvégzendő feladatokra is figyelmeztet. A dolgozat egyik előzménye német nyelven is napvilágot látott (Ungarische Friedhöfe im nördlichen Teil der Kleinen Tiefebene. Südwest-Slowakei. In Ostbairische Grenzmarken 40. Passau 1998, 223-238.)
A kötetet néhány, a kiadvány tematikáját érintő könyvismertetés, valamint a német nyelvterület kisemlékkutatásának áttekintése, továbbá a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja keretei között létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum bemutatása zárja.
II. Forum Hungaricum.
Részletek
A részvevők egy csoportja. Előtérben Liszka József (Komárom). Tőle jobbra Lajos Veronika (Debrecen) és Christoph Kaiser (Berlin). Mögötte Peter Šoltés (Rózsahegy)
Konferencia
Alcím: Nemzetiségek – kisebbségek a Kárpát-medencében
[sz. dig. fotó]
Szerződéskötés a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke és a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja között
Részletek
Liszka József és Bartha Elek a szerződéskötést kézfogással erősítik meg
Szerződéskötés
[sz. dig. fotó]
Szerződéskötés a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke és a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja között
Részletek
Liszka József és Bartha Elek az együttműködési szerződés aláírása közben
Szerződéskötés
[sz. dig. fotó]
Hans-Werner Retterath komáromi látogatása
Részletek
Hans-Werner Retterath és a rendezvény moderátora: Pongó István
Látogatás
[sz. dig. fotó]
Hans-Werner Retterath komáromi látogatása
Részletek
A hallgatóság egy része (balra elöl: Liszka József, mögötte: Szarka László)
Látogatás
[sz. dig. fotó]
Hans-Werner Retterath komáromi látogatása
Részletek
Hans-Werner Retterath a Selye Egyetem Tanárképző Karán tartott előadása közben.
Látogatás
[sz. dig. fotó]
Hans-Werner Retterath komáromi látogatása
Részletek
-Werner Retterath és Liszka József az Etnológiai Központban tárgyalnak
Látogatás
[sz. dig. fotó]
Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája
Részletek
A budapesti közönség Bárdi Nándor felszólalását hallgatja
Könyvbebutató
Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája
Részletek
A pesti könyvbemutató főszerepkői: Bárdi Nándor, Ablonczy Balázs, Simon Attila, Zeidler Miklós és Szarka László
Könyvbebutató
Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája
Részletek
Simon Attila, Balassa Zoltán és a közönség Kassán
Könyvbebutató
Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája
Részletek
A bemutató ipolysági hallgatósága
Könyvbebutató
Kehila Haver díj
Részletek
Paszternák Antal, a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke átadja a Kehila Haver díjat L. Juhász Ilonának. A háttérben Paszternák Tamás
Kitüntetés
A szakrális kisemlékek digitalizálási lehetõségei
Részletek
Nagy Gábor (Zenta), Kopasz Szabolcs (Zenta), Csonka Ákos (Komárom), Bendik Mária (Ipolyság), Bendik Béla (Ipolyság), Klamár Klára (Aszód), Klamár Zoltán (Aszód)
Konferencia
Párhuzamos cím: Nemzetközi konferencia
A szakrális kisemlékek digitalizálási lehetőségei
Részletek
Liszka József (Komárom) és Barna Gábor (Szeged)
Konferencia
Párhuzamos cím: Nemzetközi konferencia
Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés
Részletek
Popély Gyula
Konferencia
Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés
Részletek
Martin Hetényi, Martin Pekár
Konferencia
Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés
Részletek
Janek István, Miroslav Michela, Martin Hetényi, Martin Pekár
Konferencia
Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés
Részletek
Miroslav Michela, Vajda Barnabás, Ablonczy Balázs, Szarka László
Konferencia
Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés
Részletek
Szarka László
Konferencia
Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés
Részletek
Simon Attila
Konferencia
Komárom
Részletek
Európa udvar építése
Városok és falvak
[sz. film]